A játék

A mai téma: Ki hogy játszik a kutyájával?

Ez egy nagyon fontos kérdés, hogy tudtok-e egyáltalán játszani? Mert egyrészt a legjobb kapcsolatépítő ha tudtok, másrészt rengeteg egyéb gyakorlati haszna lehet, fizikai/mentális fárasztás, vagy akár feladatok tanítását is fel lehet dobni ha játékkal kötjük össze, vagy játékot csinálunk a gyakorlásból. Sok, jellemzően mentett kutya, nem szeret vagy leginkább nem tud, esetleg mer egyből játszani, de nem szabad azonnal feladni és “elkönyvelni” a helyzetet, érdemes több mindent kipróbálni, bizonyos dolgoknak meg időt adni. Lehet, hogy egyszerűen meg kell keresni azt amivel tud/szeret játszani, lehet, hogy rá kell vezetni és lehet, hogy ahogy nyílik fog tudni jobban érdeklődni játék iránt.

 

Huzakodás: Azért jó, mert tényleg ketten kelletek hozzá szóval tökéletes kapcsolatépítő. Az elején az a fontos, hogy minél jobban meg akarja szerezni a kutya a kiszemelt járékot (botot, kötelet, zsinóros labdát) szóval próbáljunk belőle “zsákmányt”, kincset csinálni: dugdossuk, gyorsan mozgassuk előtte, szaladjunk el vele, stb. és bíztassuk a tárgy megszerzésére: lehet dicsérni, jutalmazni ha elkapja. Közben lehet gyakorolni eresztést, de figyeljünk arra is, hogy kutyánknak meglegyen a sikerélménye, vagyis hagyjuk őt is nyerni.

 

Eresztést lehet cseréléssel tanítani: megállunk a huzockodással, máris nem annyira izgi és valami másik tárgyat kínálunk fel ami mozog, ergo izgalmasabb. Ha elengedte az első tárgyat vissza is lehet cserélni és folytatni a játékot. A csere-berét lehet jutalomfalatokkal is kezdeni.

 

Ha stabilan működik a cserélés, kezdjétek hozzátenni azt a vezényszót amit majd eresztésre szeretnétek használni, de fontos, hogy az elején akkor eresztessük vele a tárgyat, amikor már nem húzzuk tovább és hogy folytatódjon a játék vagy csak simán megkaphassa párszor eresztés után, hagy rágcsálja egy kicsit.

 

Keresés / szimat: Dugjuk el a játékait a lakásban és kerestessük meg vele! Ha nem érti elsőre az teljesen normális, kezdjük akkor a keresést jutifalatokkal, úgy könnyebben bekapcsol a szimat és tudja hozzá társítani a vezényszavunkat. Akár mi is elbújhatunk és bújocskát is játszhatunk, érdemes nagyon örülni amikor megtalál! Ebből azt szűrheti le, hogy mennyire jó móka a gazdihoz menni.

 

Futás / kergetés: Fogócskánál lehetőleg a kutya „kergessen” minket, mi fussunk előle és ne fordítva! Lehet persze cserélni a szerepeket, de behívásnál lehet probléma belőle, ha a kutya nagyon jó szórakozásnak gondolja, hogy majd mi futunk utána. Inkább azt szűrje le, hogy hozzánk szalandi mekkora buli.

 

Labda / zsákmány: Nem minden kutya “érti” elsőre hogy mi a jó ebben, főleg ha nem találkozott korábban labdával vagy nem rendelkezik túl sok zsákmányszerző ösztönnel. Érdemes több ladbával próbálkozni, hátha valamelyiknek lesz anynira érdekes fogása, színe vagy mozgása ami beindítja a kiskutyát, illetve az is tud néha segíteni ha bekenjük valami kenhető finomsággal (esetleg megtöltjük, ha tölthető) – ez is rávezetheti a kutyát, hogy jó buli üldözni azt a labdát.

 

Ha viszont alapból labdás a kutya akkor pedig használjuk ki, hozassuk vissza vele (apport tanítás mellett behívás erősítés is) és használjuk jutalomnak feladatokhoz nyugodtan. Például leül és vár a dobásra, vagy amit szeretnénk erősíteni. Viszont a labdázás is unalmas lehet egy idő után a kutya számára, ha a gazdi átmegy egyhelyben álló automatikus labdahajítóvá. Igyekezzünk a labdázást is mindkét fél számára interaktívan játszani, akár két dobás közt egy kis fogócskával/kergetőzéssel (pl elfutunk a labdával)

 

Tehetjük úgy is érdekesebbé a labdát/kötelet/bármilyen játékot ha úgy teszünk mintha valami nagyon érdekes dolog lenne nálunk, és dugdossuk a kutya elől, hogy minél jobban meg akarja szerezni. Ha a kutya NAGYON labdamániás akkor célszerű ha van nálunk mindig legalább 2 labda apporthoz, eresztéshez.

 

Játék kézzel / birkózás: Ezt kell talán a legtöbbet gyakorolni de egy nagyon jó kutya-gazdi kapcsolatban sokszor nem szükséges semmilyen tárgy a játékhoz, de feltétele, hogy a kutyának legyen egy stabil harapás gátlása és hogy a gazdi ismerje a kutya jelzéseit. Gyereket pedig egyáltalán ne hagyjunk viszont így játszani kutyával!

 

Játék közben ne hajoljunk rá, és ne akarjunk mindenáron a kutyához érni! Helyette ereszkedjünk le az ő szintjére (leülhetünk vagy guggoljunk le), és lassú, de figyelemfelkeltő mozdulatokkal mozgassuk előtte a játékot. Ha megtetszik neki, és megszerzi, akkor ne szaladjunk utána, inkább maradjunk a földön, mert könnyen lehet, hogy magától visszahozza. Ha ez megtörténik, akkor ne vegyük el tőle rögtön a játékot, hanem dicsérjük, esetleg kezdjünk el játékosan huzakodást játszani. Ha nem szeretné visszaadni / hozni a játékot, vagy nagyon ragaszkodik hozzá, akkor a legközelebbi közös játszás alkalmával készüljünk két játékkal, hogy el tudjuk vele cserélni az egyiket a másikra.

 

Ha többféle játékunk is van, akkor egy idő után észre fogjuk venni, hogy vannak kedvencek, amiket a kutyánk sokkal jobban szeret. Sőt az is előfordulhat, hogy tanítás során jobban motiválható játékkal, mint falattal. Lehet növelni 1-1 tárgy értékét azzal, hogy nincs a kutya előtt hagyva, nem fér mindig hozzá, csak ha megdolgozik érte. Tehát tartogassunk nyugodtan pár játékot tanítási / gyakorlási helyzetekre, így izgalmasabb lesz számára a tanulás és a játék is felértékelődik, ráadásul hozzánk fogja kötni az élményt, hiszen tőlünk kapja.

 

Szóval ki hogy játszik a kutyával?