Miért fontos a napi 3 séta?

Alkalmanként belefutunk abba a kérdésbe, hogy az örökbefogadási feltételeink között miért szerepel napi minimum 3 séta, így arra gondoltunk, hogy írunk erről egy “kicsit” és megpróbáljuk egy játékkal közelebb hozni hozzátok, hogy ez miért is olyan fontos. Ebben az írásban az átlag, családi kutyák szükségleteire gondolunk, és nem soroljuk ide a különféle munka- és segítőkutyákat.

Egy kutyának ahhoz, hogy egészséges és kiegyensúlyozott életet élhessen, 5 alapvető dologra van szüksége:

  • következetes napirend
  • jó minőségű táplálék
  • mentális és fizikai fárasztás
  • elegendő alvás
  • rendszeres (minimum évenkénti egy) vizit az állatorvosnál.

Elmondhatjuk tehát, hogy a kiegyensúlyozott kiskutya egyik alappillére a minőségi séta. (Nem az a fajta, amikor a gazdi a póráz végén a telefont nyomkodja, Fifi pedig azt csinál a póráz másik végén, amit akar, hanem amikor séta alatt van szabály, rendszer, munka és játék is. A következő cikkünkben kitérünk arra, hogy a tapasztalataink szerint hogyan épül fel egy jó séta.)

Azt gondoljuk, hogy a tévképzetek a séták szükségességét illetően onnan indulnak ki, hogy a kutyákat antropomorfizáljuk. Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy ha nekünk bőven elég a kertben vagy a parkban kapirgálni fél-egy órát, akkor az a kutyának is elég kell, hogy legyen. Mert ha én el tudom magam foglalni a kertben vagy a parkban, akkor a kutya is. Csak hogy ez a példa nagyon sánta és foghíjas. 🙂

A kutyák napi mozgásigénye sok tényezős, elsősorban függ fajtától (testfelépítéstől és habitustól), életkortól, egészségi állapottól és persze a séta minőségétől és intenzitásától.

Hiba lenne kutyák esetében a farkasokkal példálózni, hiszen például egy bulldog igényei – többnyire – köszönő viszonyban sincsenek egy farkaséval. Kiindulásnak azonban mégis érdekes tudni, hogy egy farkas egy nap akár 40-50 km-t is megtesz élelem és víz keresése közben. (Folyamatosan szimatol, figyel és gondolkodik, hiszen ezen múlik a napi betevő, így a hihetetlen fizikai erőkifejtés mellett az elméje is dolgozik.)

Mi emberek ezzel szemben bőven megelégszünk a napi 10 km-rel is, bár ha teljesen őszinték akarunk lenni, ülő életmódunk és járművel való közlekedési szokásaink miatt ez a szám inkább valahol 0 és 5 km között mozog naponta (ez kb. 8000 lépés). Ez a mennyiség a legtöbb kutyának még kevés. 🙂 Tehát nem megelepő módon elmondhatjuk, hogy a kutyák mozgásigénye sokkal magasabb, mint a miénk. Míg az ember elsősorban az agyát használva, mentálisan fárad el a nap folyamán, gondolkodással égetve el rengeteg energiát, addig a kutyafélék elsősorban ezt fizikai mozgással teszik meg.

Szóval térjünk vissza az antropomorfizáláshoz és a fentebb említett játékhoz! Nehéz tökéletes párhuzamot találni a kutyák és emberek világában, hiszen a kutyák nem emberek (ezt nagyon fontos tudatosítani), de mi megpróbáljuk a lehető legérzékletesebben megmutatni, hogy mit is jelent egy kutya számára a séta.

A játék:

Képzeld el, hogy be vagy zárva egy szobába. (Ez a kutya szemszögéből a kert vagy a lakás.) Ebben a szobában vannak alap bútorok. Szék, asztal, ágy, kanapé, szóval kényelmetlennek igazán nem nevezhető.
Vannak benne egy-kétszemélyes társasátékok, például egy pakli franciakártya (ez lehet mondjuk a kutyánk világában egy köteles labda, mert egyedül is lehet vele bohóckodni, de azért a Gazdival az igazi).

Van rajta ablak, amit kinyitni ugyan nem tudsz, de kilátni kilátsz rajta. 🙂

Veled vannak a családtagjaid, akikkel nem beszélsz közös nyelvet. Néhány szót ugyan értesz, de a többség egy nagy halandzsa. Van, hogy ők is félre értenek téged. Mondjuk pisilned kell, ami miatt szeretnél szólni nekik, de azt hiszik, hogy hisztizel és az ágyadba parancsolnak. Ezek a családtagok rendszeresen elmennek ebből a szobából, néha veled, máskor meg nélküled. Te nem mehetsz ki ebből a szobából, csak engedéllyel és kísérettel. Rendszeres időközönként kapsz enni, víz pedig mindig van előtted. Talán 1-2 kötet könyv is van a szobában, amit újra és újra elolvashatsz, ha már nagyon unatkozol. (Ez a kutyák világában mondjuk egy rágcsálható játék.)

Egyáltalán nem sanyarú sors: azokkal vagy akiket nagyon szeretsz (bár többnyire nem érted őket), a szobán belül szabadon mozogsz, rendszeresen kapsz ételt és tudsz pihenni vagy elfoglalhatod magad, többnyire egyedül.

Ebben a szobában nincs azonban mosdó. (A kerti kutyáknak ez még megadatik, cserébe ha nem bejárós, akkor ők a Gazdi társaságát bukják el.)

Nincsen tévé, rádió, sem telefon. A külvilág “híreiből” (szagok, hangok) csak annyit tudsz, amennyit az ablakon/kerítésen beszűrődve hallasz, látsz és érzel. El vagy szigetelve. Nem tudsz híreket olvasni, nem tudod, hogy a korábban posztolt üzenetedre érkezett-e válasz (tűzcsap, ugye) és hogy vajon a régen látott ismerősöd vagy cimborád hogy van. Ha szeretnél hangot adni a gondolataidnak, frusztrációidnak, félelmeidnek, izgatottságodnak vagy türelmetlenségednek, akkor inkább előbb mint utóbb, de rád szólnak és a helyedre küldenek.

Ebben a szobában minden nap minimum 20-22 órát töltesz. (Jó esetben.)
A fennmaradó 2-4 órában (részletekre bontva) lehetőséget kapsz kontrolláltan arra, hogy elmenj mozogni (ne felejtsük el, hogy egy átlagos embertől jóval magasabb mozgásigénnyel rendelkezel és alig várod minden nap, hogy kiszabadulj), találkozz a barátaiddal, játssz a PS-en/X-boxon/Nintendo-n vagy a telefonodon. Ekkor tudsz ránézni az emailjeidre, új könyveket olvasni vagy tanulni, esetleg fejteni egy keresztrejtvényt. Ekkor olvashatsz híreket és természetesen ez az idő áll a rendelkezésedre, hogy kimenj a mosdóba is. Azt persze nem te döntöd el, hogy mire mennyi időd van, de bízol benne, hogy aki elvitt sétálni az tudja, hogy mire van szükséged.

A kutyáknak kábé ezt jelentheti a strukturált, minőségi séta, amikor elvégezhetik a dolgukat, szimatolhatnak, játszhatnak, mozoghatnak, szocializálódhatnak, új dolgokkal ismerkedhetnek meg. Végre dolgozhat az agyuk és a testük is. Az eredmény pedig az örökké áhított fáradt és boldog kiskutya. 🙂

Ezért tartjuk nagyon fontosnak, hogy még a kertben tartott kutyákat is minimum naponta 1-szer (de akkor hosszabban, tartalmasan), de lehetőleg inkább minimum kétszer vigyük el sétálni. A kert cél, feladat és társaság nélkül tulajdonképpen nem más, mint egy átlagostól jóval nagyobb szobakennel, ahol egy nap minimum 20-22 órát kell eltöltenie a kutyának.

A lakásban tartott kutyák esetében elsősorban azért ragaszkodunk a minimum napi 3-szori sétához, mert a kutyánknak össz-vissz ennyi alkalma van rá, hogy elvégezhesse a dolgát egy nap. Képzeld el, ha te a nap folyamán csak kétszer használhatnád a vécét, és azt is csak korlátozott ideig és meghatározott időben, nem amikor te úgy döntesz.

Reméljük, hogy sikerült kicsit jobban megmutatnunk, hogy hogyan is telhet el egy kutya napja a világunkban. 🙂

Ha kérdésetek vagy meglátásotok van, akkor bátran vegyétek fel velünk a kapcsolatot valamelyik social media oldalunkon vagy emailen keresztül!