A “Kutyákról egyszerűen” rovatunkban Erdős István, a Dogopolis a gazdiműhely egyik alapítója és vezető oktatója mesél nektek a leggyakoribb viselkedésbeli problémákról és viselkedéseket érintő kérdésekről vagy tévhitekről. A mostani cikk a bevédésről szól.
Bevédés / birtoklás
A bevédés (vagy birtokló agresszió/viselkedés) könnyen megelőzhető kölyökkori tréninggel ha a megfelelő bizalmat építjük ki a kiskutyában. Megfelelő kapcsolat és bizalom tükrében ugyanis egyáltalán nem jellemző, hogy a kutya ilyen jellegű viselkedést mutasson. Ha viszont egyszer csak hirtelen megjelenik mégis a birtokló viselkedés, akkor érdemes elsősorban egészségügyi okokra, frusztrációra, stresszre, a kutya környezetében vagy közérzetében bekövetkező jelentős változásra gondolni. Ez általánosságban elmondható amúgy bármilyen hirtelen bekövetkező viselkedésbeli változásra, agresszív vagy frusztrált viselkedések megjelenésére.
Természetesen sok (jellemzően mentett vagy szaporítótól vásárolt) kutya már kialakult problémával érkezik új családjába, de még ezt is könnyű kezelni a legtöbb esetben ha megértjük a viselkedés okát és nem rontunk a helyzeten erőszakos fellépéssel. Ugyanis a bevédés egy bizalmi probléma, valaminek az elvesztésétől való félelem okozza és ha erőszakkal elvesszük amit a kiskutya védeni próbál, vagy büntetjük a természetes jelzéseit, akkor jobban generálhatjuk a viselkedést hiszen megerősítjük abban, hogy valóban van oka félteni. Ezzel ráadásul tovább rontjuk a kutya belénk vetett bizalmát. Ehelyett a célunk, hogy megértse hogy nincs semmi oka félteni tőlünk bármit. Ezt úgy érjük el, hogy a közeledésünket vagy a védett tárgy felé tett mozdulatainkat a kutya számára jó élménnyel (például repülő falatok) kapcsoljuk össze. Jó példa erre ha játékosan és jutalmazással tanítunk neki eresztést (amit el kívánunk kérni azt becseréljük jutalomfalatra vagy másik tárgyra), és mindig vissza is adjuk neki amit elkértünk. Így a birtokolt tárgy eleresztése nem veszteség számára, hanem mindig kifizetődő. Ebből azt tanulja meg a kutya, hogy nem veszít el semmit, nem kell semmit félteni.
Hogyan gyakoroljátok?
Például kötélhúzást játszotok a kiskutyával és mindig hagyjátok nyerni! Ha abbahagyjuk a játékot (ő nyert) akkor máris nem olyan izgalmas az a kötél és el tudjátok cserélni valami másra (például finom falatokra vagy egy másik játékra). Ha stabilan működik a cserélés, kezdjétek hozzátenni azt a vezényszót amit majd eresztésre szeretnétek használni. Így egy probléma kezelése/megelőzése mellett egy hasznos viselkedést is tanítotok egyszerre.
Szintén kapcsolódik ehhez a témakörhöz az ételféltés. Ezt legegyszerűbben úgy tudjátok megelőzni ha fiatal korában rendszeresen etetitek kézből, vagy a táljában turkálva további falatokat adtok a kiskutyának. Az biztosan nem segít viszont, ha az ételét szimpla erőfitogtatásból elveszitek. A kézből etetés egy ilyen probléma megelőzése mellett a kapcsolatotokra is pozitív hatással lesz és nyugodtan össze lehet kötni a kiskutya tanításával is, ha az ételnek egy részét mindig feladatokra kapja.
Természetesen komoly probléma esetén vagy ha nem tudjátok pontosan mitévő legyetek, érdemes olyan megfelelő szakemberhez fordulni, aki nem erőszak alkalmazásával akar “segíteni” egy bizalmi (vagy frusztrációból, esetenként egészségügyi okokból jelentkező) problémán.
Cikket írta: Erdős István